Magány, elszigeteltség és társtalanság. Van, amikor az ember életében egy szakítás után, hosszú évek telnek el úgy, hogy nem talál új társra, nem tudja megérinteni senki a szívét. Míg mások szinte hónapokra rá új társra lelnek. Aki már valamennyire tudatos és keresi a helyét a világban és a másik felét, a társát, “igaz szerelmét”, az elkezdi kutatni a miérteket,ahogy én is tettem. Egy hölgy megkérdezte tőlem, hogy igaz-e az, hogy van, aki nem írta be erre az életére az igaz szerelmet magának? Mivel már sok szerelmi csalódáson és kudarcon van túl.
Ami válaszoltam neki, én abban hiszek és ezt tapasztalom. Akik valóban azt írták be az akashájukba erre az életre, hogy nem választanak szerelmet, t
ársat, azok tudják magukról és nem is vágynak se társra, se családra.Azonban azok, akik társra vágynak, azok beírták a szerelmet az életükbe. Csupán abban lehetnek eltérések, hogy mikorra? Mivel az én szerelmi életem is elég viharos volt sokáig és még most is várom a társam, azt a férfit, aki minden szempontból számomra a legmegfelelőbb, hívhatjuk őt Lélektársnak, igaz szerelemnek, és talán az Ikerlángom, én is kutattam a miérteket. Mi az ami miatt még nem jött el ő? Mire a választ egy hölgytől kaptam meg, aki médiumként az Akasha őrzőitől kapja az információt. Én “későre” írtam be magamnak a szerelmet és a családot. Azt, hogy pontosan hány éves koromra, nem tudja megmondani, azonban nem is ez a lényeg. Mint ahogy lehetetlenség megmondani valakinek, hiszen minden folyamatosan változik, hogy pontosan mikor fog vele valami jó vagy rossz megtörténni.
Az akasha krónika, olyan mint egy könyvtár. A könyvünkben benne szerepel, az összes életünk és fel van jegyezve, mindaz, amit tettünk és amit nem a fejlődésünk. A “cél” mindig a fejlődés, ennek megfelelően születünk le újra és újra, egészen addig, amíg meg nem tapasztaljuk és el nem érjük azt az állapotot, amit úgy hívnak, samadhi vagy teljességés többé nem kell a földre születnünk. A főbb dolgok, amiket beírtunk erre az életre megváltoztatni nem lehet. Tehát, ha még nem adtad fel és vágysz a szerelemre azt mondom ne is add fel. Lehet, hogy már ott toporog az ajtód előtt csak még a fizikai szemeddel nem látod.
Fontos, hogy életed minden egyes pillanatában érezd a szerelem, az életörömének az állapotát és élvezni tudd az életet. Hisz a szerelem magam az élet, a legcsodásabb, amikor ennek az érzésnek, nincs tárgya és csak áramlik bennem. Megnyitja a szívem és minden egyes sejtem táncol, örül és az egész világot magamhoz tudnám ölelni. Amikor énekelek és megérinti a lelkem dala a körülöttem levőket és felébreszti bennük is a vágyat az életre, a vidámságra, a játékosságra, amit felnőttként olykor elfelejtünk. Túl komollyá tettük önmagunkat és az életet és ezzel lehúzzuk és megkeményítjük magunkat és másokat is. Ha ezt az állapotot fent tudod tartani, akkor a szerelem a párod bárhol rád találhat. Még akkor is ha otthon vagy bezárkózva a négy fal közé, még akkor is ha olyan helyen dolgozol, ahol a másik nem képviselői kis számban vannak. Még akkor is ha egy olyan eldugott helyen élsz, ahol a madár is GPS-szel közlekedik.
Csodás szép ragyogó napokat. Ha úgy érzed, hogy nem megy egyedül ebbe az állapotba kerülni, jelentkezz be hozzám egy egyéni konzultációra.
lérhetőségem: www.istarkpuja.com
Namaste Zia
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: